A Twin Peaks 30. r�sz�ben az eklektikus, "enciklop�dikus" m�fajfilm st�lusfilmm� v�lik. Ez m�r egy�rtelm�en szerz�i horrorfilmbe kompon�lt misztikus-ezoterikus beavat�si t�rt�net, amely �j megvil�g�t�sba helyezi, �t�rtelmez(tet)i az el�z� huszonkilenc r�szt.

A sorozat ebb�l a perspekt�v�b�l m�r (�t)�rtelmezhet� �gy is, mint egy misztikus beavat�s, megvil�gosod�s �s buk�s t�rt�nete, mint az emberis�g "�dvt�rt�neti modellje". T�ny, hogy a popul�ris m�fajok szintj�n megrekedt n�z� ebben a r�szben semmilyen "kapaszkod�t", el�re gy�rtott "frame"-et nem tal�l, most m�r nem az �br�zolt tartalom, hanem maga a m�forma v�lik (avantg�rd �rtelemben) rejtv�nny�, amely ellen�ll a "fogyaszt�snak", s csak az eszt�tikai viszonyul�st teszi lehet�v�.

Jellemz�, hogy ez a m�fajilag a kor�bbiakn�l egys�gesebb r�sz is a szappanopera �s a szitu�ci�s kom�dia k�psoraival ind�t. A Lucy-Andy �gyefogyott p�ros vil�ga olyannyira korl�tolt, hogy ezen a szinten a l�lek, a szellem, az erk�lcs dilemm�i, dr�m�i �rtelmezhetetlenek, ezek a figur�k egyszer� b�buk, egyfajta szellemi �retlens�ggel p�rosul� prehum�nus �rtatlans�g �s tudatlans�g l�thelyzet�t id�zik. Nem v�letlen, hogy �ppen �k nem ker�lnek v�ls�gos, dr�mai helyzetekbe, �let�k nem torkollik trag�di�ba. A k�vetkez� jelenetekben az �tlagos szappanoperai �s krimifigur�k t�bbs�g�nek sorsa megpecs�tel�dik. (A "megjavult" Ben Horne tettei vissz�jukra fordulnak �s t�nkreteszik egy csal�d �let�t, Donna apja meg�li Bent, Audreyt �s Pete-et a banksz�fben felrobban� bomba �li meg stb.)

A tulajdonk�ppeni, a trivi�lis eszt�tikum vil�g�t sz�tfesz�t� nagy horror jelenet a transzcendent�lis l�tszf�r�ban, a v�r�s labirintusban j�tsz�dik. Cooper �gyn�k potenci�lis megvil�gosod�s�nak, megtisztul�s�nak utols� �llom�s�hoz �rkezett. Ez a labirintus nem t�ri meg az �rt�krelativizmust: a rossz v�laszok, v�laszt�sok sz�ma v�gtelen, de helyes v�lasz, helyes �t csak egy van. A szitu�ci� �si - vagy ink�bb id�tlen, egyetemes - volt�t jelzi a folyos�n tal�lhat� mil�i V�nusz-szobor. A kor�bbi l�tom�sokb�l ismert transzcendent�lis figur�k is megjelennek: a V�r�s T�rpe, a Feh�r �ri�s, majd k�s�bb Bob.

�m Cooper sz�m�ra a transzcendent�lis labirintus csakugyan �t-veszt�nek bizonyul, ak�rcsak kor�bban a sakkt�bla �ltal jelk�pezett racion�lis-logikai, evil�gi labirintus, amelyben t�vp�rbajt v�vott a Gonosz �ltal megsz�llt pszichopata �r�lttel, Windom Earle-lel. Cooper k�z�pszer�nek bizonyult a r�ci� immanens, csak logik�ra �p�l� vil�g�ban, �s most a transzcendent�lis Rendben is k�ptelen t�j�koz�dni, csak kakof�n, redund�ns, �rthetetlen jelek, k�osz form�j�ban k�pes azt felfogni, �s �gy v�g�l "elk�rhozik", a Gonosz �jabb megtestes�l�sek�nt t�r vissza a fizikai vil�gba.

Ezen a ponton nyer (m�lyebb) �rtelmet a sorozat n�h�ny j�val kor�bbi, a maga hely�n-idej�ben ironikusan dekonstrukt�vnak t�n� - �m l�tsz�lag csup�n a m�faji (alap)klis�ket felr�g� - jelenete. A filmnek ama v�ratlan fordul�pontj�n, amikor Cooper, a popul�ris szuperh�s hal�los sebet kap, �s m�gis �letben marad, a detekt�v legfontosabb v�gyait mondja magn�ba: "Meg szeretn�k m�szni egy hegyet... de ne legyen t�l magas az a hegy... A f�ben szeretn�k �lni... a nem t�l h�v�s f�ben. El szeretn�k jutni Tibetbe... szeretkezni szeretn�k egy n�vel..." stb.

A k�s�bbiekben v�ltozatlanul k�t vil�g k�z�tt, k�z�pszer�en, igaz�n m�ly elk�telezetts�g n�lk�l, abszol�tumok h�j�n Cooper szem el�l t�veszti a c�lt, elfeledkezik kiv�lasztotti min�s�g�r�l, sodr�dik, szerelmes is lesz, k�ptelen �tl�pni az �szt�n�k, �rz�kek, em�ci�k individu�lis korl�tain.

Cooper teh�t kudarcot vall mint popul�ris szuperh�s, �s antikatartikus buk�s az oszt�lyr�sze a nonpopul�ris beavat�si t�rt�netben. A mozaiktudat� posztmodern ember k�s�rlete, hogy kiemelkedjen a kontingenci�b�l �s t�bb legyen, mint k�l�nb�z� esetleges hat�sok, mitolog�m�k �s ideolog�m�k fenom�nje, nem siker�lt.

Viszont az ekk�ppen �rtelmezett befejez� r�sz perspekt�v�j�b�l e harminc r�szes mamut m�faj- �s st�luskoll�zs fragmentumai meghaladj�k a (posztmodern) modulelem-st�tust, a Twin Peaksr�l kider�l, hogy t�bb�-kev�sb� m�giscsak kirak�s j�t�k, amelyben mindennek saj�t elidegen�thetetlen helye, c�lja, �rtelme �s �rt�ke van.

Ami dekonstrukci�nak, eklektikus intertextu�lis j�t�knak t�nt, az ilyet�nk�ppen radik�lis szint�zisk�s�rletnek bizonyul. Tov�bbgondoland�: mif�le szint�zis ez, melyek a k�nonjai, �s tulajdonk�ppen hol helyezhet� el: posztmodernen innen - modern(it�s) �s posztmodern(it�s) k�z�tt - , vagy imm�r a posztmodernen is t�l...?

Jegyzetek

1.A magas �s a popul�ris kult�ra egybemos�d�s�nak probl�m�j�t t�rgyalja, �s t�bbek k�zt Andreas Huyssen elm�let�t c�folja Brian McHale POSTcyberMODERNpunkISM c�m� tanulm�ny�ban. In: McCaffery (ed.): Postmodernist fiction. London, New York. Routledge, l991 (l987). 308 -323.

2.A popul�ris m�fajok m�r kor�bban, a hetvenes, nyolcvanas �vekben parodiz�lt�k �nmagukat, kifigur�zva, megsz�ntetve-meg�rizve �nn�n konvenci�ikat - p�ld�ul a Fernwood, a Soap �s a Mary Hartmann c�m� t�v�sorozat -, de m�gsem l�ptek ki a m�faji meghat�rozotts�g kereteib�l, olyannyira nem, hogy az �ltaluk teremtett distancia m�g csak nem is a szat�ra, szatirikus par�dia, hanem ink�bb a boh�zat szintj�n �rv�nyes�lt.)

3. A fogalmat William Sapnos haszn�lta el�sz�r 1972-es tanulm�ny�ban (The Detective and the Boundary. Some Notes on the Postmodern Literary Imagination. In: Casebook on Existentialism 2. Harper&Row. New York, 1976. 163-189.). Az antidetekt�vt�rt�net l�nyege, kiss� leegyszer�s�tve: a bevezet�s, t�rgyal�s, befejez�s klasszikus k�nonjainak elutas�t�sa, valamint az okozatis�gra, logik�ra �p�l� megold�sok - a k�s�bbiekben, f�leg a 80-as �vekt�l kezd�d�en b�rmifajta megold�s - megtagad�sa, kiiktat�sa. Paul Auster 1985-�s �vegv�ros�ban (�s k�s�bbi reg�nyeiben) m�r semmi sem megismerhet�, rem�nytelen k�s�rlet b�rmely oks�gi (s�t, esetenk�nt kronol�giai) l�nc megszerkeszt�se.

4. A m�sz�t abban az �rtelemben haszn�lom, mint P�pai Zsolt a King reg�nyeib�l forgatott horrorfilmek kapcs�n. Stephen King, a r�mkir�ly. J�t�k az �rnyakkal. Filmvil�g 1999/3:15.

Bibliogr�fia

ANDREW, Dudley J.

A formalizmust�l a m�fajkutat�sig. Metropolis 1999/3

BORDWELL, David

Elbesz�l�s a j�t�kfilmben. Magyar Filmint�zet, Budapest.

BORCSA J�nos

1977 Ut�sz�. In: Borges, Jorge Luis: A titokban v�gbement csoda. Kriterion, Bukarest.

KIR�LY Jen�

1992 Frivol m�zsa I-II. Tank�nyvkiad�, Budapest

KIR�LY Jen�

1999 M�gikus mozi. M�fajok, m�toszok, archet�pusok a filmkult�r�ban.

Korona, Budapest

MCHALE, Bryan

1991 (1987) POSTcyberMODERNpunkISM. In: McCaffery (ed.): Postmodernist Fiction. London, New York. Routledge.

SZIL�GYI Erzs�bet

1982 Egy filmsorozat �lm�nytartalmainak szerkezete. Washington z�rt ajt�k m�g�tt. T�megkommunik�ci�s Kutat�k�zpont, Budapest