1972-ben v�gott bele els� nagyj�t�kfilmje, a Rad�rfej (Eraserhead, 1977) elk�sz�t�s�be. A kritikusok szerint a film Lynch apas�gt�l val� f�lelmeinek metafor�ja; t�ny, ami t�ny: Peggy Reavey ezekben az �vekben sz�lt neki egy l�nyt, s Lynch egyetlen biogr�fi�j�ban nem olvastam arr�l, hogy a direktor p�ld�s apa lett volna. �t �vig dolgozott a Rad�rfejen, de meg�rte: bemutat�sakor az Eraserhead instant kultfilm lett, az egekbe tup�rozott haj� Jack Nance m�g ma is sokunk h�tt�rk�p�nek k�zponti figur�ja. A filmet Lynch fiatalkori cimbor�ja, Jack Fisk finansz�rozta, s m�g a produkci�ban is szerepelt: Lynch am�gy is szeret k�zeli ismer�s�kkel, bar�tokkal forgatni, m�skot viszont egyenesen az utc�r�l tereli be az embereket. E kett�s forr�sb�l alakult ki az �vek sor�n az �gynevezett "Lynch T�meg", amelynek Kyle MacLachan, Everett McGill, Jack Nance, Sheryl Lee �s Laura Dern az oszlopos tagjai. A technikai st�b is visszat�r� emberekb�l �ll: Angelo Badalamenti, a zeneszerz�, Frederick Elmes, az operat�r vagy Alan Splet, a hangv�g� �vtizedeken kereszt�l egy�tt dolgozott a direktorral. A Rad�rfej nemzetk�zi sikereket is el�rt, a nagyk�z�ns�g e filmmel v�lthatott el�sz�r jegyet David Lynch egy�ni vil�g�ba: sikoltozhatott sz�rny� teremtm�nyeit l�tva, vidulhatott groteszk humor�n, avagy gy�ny�rk�dhetett saj�tos sz�ps�geiben.

A film sikere h�vta fel Mel Brooks figyelm�t az ifj� auteurra: a kom�di�z�sba kicsit belef�radt Brooks �pp rendez�t keresett Az elef�ntemberhez (The Elephant Man, 1980); Lynch nem utols� sorban az�rt v�llalta el a munk�t, mert v�gre Londonban forgathatott. A val�s alapokon nyugv� t�rt�net k�z�ppontj�ban egy testileg s�r�lt ember �llt, akinek lelki tisztas�ga fel�lkerekedett a t�rsadalom viszolyg�s�n. Az egy�n gy�zelme az el��t�letek felett mindig is h�l�s t�ma volt Hollywoodban, Lynch visszafogott rendez�s�t (a sz�rre�lis elemeket most jobb�ra mell�zte, de a t�bb�rtelm�s�get nem) sz�mos d�jjal kit�ntett�k, t�bbek k�z�tt Oscar-jel�l�seket is begy�jt�tt: nem ez volt az utols�, de a direktor eddig m�g sosem t�vozott szoborral a cerem�ni�r�l.

Sz�, mi sz�: Az elef�ntember n�pszer�s�ge a mainstream fel� tologatta az egykori m�v�szfilmest, akit m�g A Jedi visszat�r rendez�s�re is felk�rt�k. Lynch v�g�l egy m�sik sci-fi legenda, Frank Herbert D�n�j�nek feldolgoz�sa mellett tette le voks�t. A kommerszt�l alapvet�en idegenked� direktor az�rt v�lasztotta ezt a nagyk�lts�gvet�s� produkci�t, mert a film producere, Dino De Laurentiis �g�retet tett arra, hogy p�nzelni fogja Lynch k�vetkez� munk�j�t, b�rmi is legyen az. A D�ne (Dune, 1984) t�l sok sz�t nem �rdemel, a reg�ny arisztokratikus m�gi�j�t�l teljesen idegen filmmassz�t csak a legfanatikusabb rajong�k tudt�k �rt�kelni, �m ha ez az anyagi buk�s volt a K�k b�rsony (Blue Velvet, 1986) elk�sz�t�s�nek �ra, akkor bizony meg�rte.

A K�k b�rsonnyal Lynch igazi mestermunk�t tett le az asztalra; a tipikus amerikai kisv�ros felsz�nes mindennapjai alatt megh�z�d�, v�rrel �s m�s testnedvekkel �titatott szubkult�ra definit�v bemutat�sa, a n�z� marad�ktalan bevon�sa a nyitva hagyott tal�nyok megold�s�ba saj�tos hangulatot k�lcs�nz�tt a filmnek, l�legzetel�ll�t� karakterei �s remek�l megv�lasztott zen�je pedig igazi modern klasszikuss� avatt�k a produkci�t. Lynch �jabb Oscar-jel�l�st k�nyvelhetett el.

B�r a Veszett a vil�g (Wild at Heart, 1990) c�m� roadmovie Arany P�lm�t nyert Cannes-ban, a kritikusok m�gis ut�lt�k: Nicolas Cage �s Laura Dern "orsz�gos turn�ja" val�ban c�ltalannak t�nik (ir�ny a pokol? ir�ny a menny?), a filmben megtapasztalhat� explicit er�szak pedig meglehet�sen �nc�l� (�h�, v�gre egy c�l!).

A hiperakt�v voyeur filmek rendez�se k�z�tt rendre kipr�b�lta mag�t m�s m�v�szeti �gazatokban is, �gy sz�letett meg p�ld�ul A vil�g legd�h�sebb kuty�ja (The Angriest Dog in the World, 1982) c�m� k�preg�nysorozat, vagy az Angelo Badalamentivel k�z�sen kompon�lt Ipari Szimf�nia, Els� r�sz (Industrial Symphony Vol. 1, 1989). Lynch hasonl� ind�tat�sb�l kereste fel Amerika egyik legnagyobb t�v�s t�rsas�g�t, az ABC-t is: a m�v�sz egy kisv�rosi k�rnyezetbe helyezett rejt�lyes gyilkoss�gsorozatot feldolgoz� filmsorozat �tlet�t d�delgette mag�ban. Mark Frosttal kar�ltve �rta meg a sz�rianyit� fejezetet, amelyben az ABC fant�zi�t l�tott, �s megsz�lethetett az amerikai telev�zi�z�s egyik legh�resebb sorozata, a Twin Peaks.

A sz�ria els� szezonj�t val�j�val zab�lta a k�z�ns�g, a "Ki �lte meg Laura Palmert?" k�rd�s a f�l vil�got l�zban tartotta, a m�sodik epiz�dsorozat v�ratlan, s meglehet�sen zavaros befejez�s�t k�vet�en azonban legsz�vesebben keresztre fesz�tett�k volna direktort, aki a botr�nyt l�tva csak csendesen mosolygott. Lynch t�zsgy�keres rajong�i term�szetesen leborultak a v�r�s f�gg�ny m�g�tt l�tottak el�tt, s igaz�b�l a sorozat el�zm�nyeit feldolgoz� mozifilmet, a T�z, j�jj velem! (Fire Walk With Me, 1992) c�m�t is csak a hardcore fanok tudt�k �rt�kelni. A m�dia egy szemvillan�s alatt kicsin�lta a direktort, k�t m�sik sorozat-tervezete (egy dokument�ci�s antol�gia �s egy sitcom) szinte m�r a sz�let�s�k pillanat�ban elhaltak. David Lynch megvonta a v�ll�t, �m j� id�re elt�nt a rivaldaf�nyb�l.