Egy�ni l�t�sm�dj�val teljesen �j perspekt�v�ba helyezte az amerikai filmk�sz�t�st. David Lynch neve az �vek sor�n egybeforrott a neo-avantgard m�v�szeti st�lussal, filmjei a sz�rrealizmus �s a kispolg�ri szociodr�ma hat�rmezsgy�j�n mozogtak: a rendez� munk�i �gyesen egyens�lyoznak a mainstream �s a t�gan �rtelmezett m�v�szfilmek k�z�tt. Neve sz�les k�rben ismert �s elismert, s�t jelz�v� magasztosult: ha egy filmre azt mondjuk, hogy "lynchi", akkor abban a groteszk kom�dia, az extr�m brutalit�s �s a sz�rre�lis sz�ps�g egyvelege kanyar�t mag�nak k�l�n�ll� m�fajszeletet.

Ha David Lynchet szem�lyes adatai fel�l k�rdezik, �ltal�ban ezt mondja: "1946 janu�r 20-�n sz�lettem a Monatana �llambeli Missoul�ban, kiscserk�szk�nt kit�ntet�st kaptam." Ez nem sok, viszont esz�nkbe juthat az, hogy a Twin Peaks Dale Coopere is b�szk�lkedhet cserk�szplecsnivel; tal�n Cooper �gyn�k lenne David Lynch filmes megfelel�je? Szakavatott Lynch rajong�k t�bb tucatnyi bizony�t�kot tudnak gl�d�ba �ll�tani arra n�zve, hogy Cooper, s�t �gy �ltal�ban a Kyle MacLachan �ltal j�tszott karakterek (a szer�ny nemecsekb�l lett h�s�k) David Lynch sz�cs�vei. Akinek pedig van egy kis s�tnival�ja, az nem �ll le vitatkozni egy Lynch-fanatikussal, hisz a direktor filmjei ezerf�le k�pen �rtelmezhet�ek: mindenki azt l�tja benn�k, amit akar, mint egyfajta celluloid-Rorschach-anal�zisben.

Mikor a tapasztalatlan �js�g�r� az ir�nt �rdekl�dik - maga sem tudv�n, hogy fejjel megy a falnak -, hogy a keser� gyermekkor volt-e hat�ssal David Lynch s�t�t v�zi�ira, a rendez� lerendezi a k�rdez�t annyival, hogy "nagyon boldog gyermekkorom volt". Persze, Norman Bates is ezt mondta, m�gis mi lett bel�le? �m ha a z�ldf�l� zsurnaliszta kicsit m�lyebben bele�sta volna mag�t Lynch m�ltj�ba, hamar r�j�hetett volna arra, hogy a rendez� igazat mondott. A k�z�piskol�ban � volt a legn�pszer�bb di�k, az iskolai �vk�nyv szerint � �s bar�tn�je volt az �v leg�desebb p�rja, s k�l�nben is fasza gyerek ez a Dave. Hogy ily k�nnyen be tudott illeszkedni b�rmely k�z�ss�gbe, az apja munk�j�b�l ad�d� folytonos v�ndorl�snak k�sz�nhet�. Sok embert er�sen z�rk�zott� tenne az effajta gy�k�rtelens�g, nem �gy Lynchet: neki a "dobozba z�rt �let" ink�bb l�k�st adott a gyors felold�d�shoz.

A hatvanas �vek elej�n Lynch k�pz�m�v�szetet tanult Washingtonban �s Bostonban, �m s�t�t elk�pzel�seivel nem �rezte j�l mag�t a McDonalds- sz�n� orsz�gban, ez�rt elhat�rozta, hogy �truccan Eur�p�ba, ahol semmi sem g�tolja a m�v�szetek szabad foly�s�t. F�iskolai cimbor�j�val, Jack Fiskkel elv�llalt�k egy csapat fiatal le�nyz� eur�pai garded�ms�g�t, s egy- kett�re az �reg kontinensen tal�lt�k magukat. Salzburgban az expresszionista fest�, Oscar Kokoschka tan�tgatta nekik a ferde ecsetvon�st, de Lynchet jobban �rdekelt�k az eur�pai n�pszok�sok, s visszav�gyott Londonba is, ahol csak �tutaz�ban fordult meg eur�pai utaz�s�nak kezdet�n. K�s�bb a Rad�rfejet is Londonban szerette volna leforgatni, �m ezzel �lma teljes�l�s�re Az elef�ntemberig kellett v�rnia.

Amerik�ba visszat�rve Lynchet egyre jobban hatalm�ba ker�tette a filmek vil�ga, n�h�ny elpusk�zott munkahelyet k�vet�en a philadelphiai M�v�szeti Akad�mi�n ker�lt szoros kapcsolatba a filmez�ssel. Itt ismerkedett meg els� feles�g�vel, Peggy Reaveyvel is, aki visszaeml�kez�seiben r�mutatott arra, hogy Lynchet m�r p�ly�ja kezdet�n jobban �rdekelte a filmek audiovizu�lis aspektusai, mint verb�lis vonatkoz�sai. Val�ban, Lynch filmjeiben a dial�gusok mindig is h�tt�rbe szorultak a k�pi megval�s�t�ssal �s a hangszerel�ssel szemben. Els� munk�ival, a Hat f�rfi megbetegszik (Six Men Getting Sick, 1967) �s Az �b�c� (The Alphabet, 1968) c�m� r�vidfilmekkel messze kit�nt di�kt�rsai k�z�l, az ut�bbi filmmel d�jat nyert, az el�bbit pedig �gy jellemezte egy tan�ra, hogy "57 m�sodpercnyi n�veked�s �s t�z, 3 m�sodpercnyi h�ny�s". Hm, kifejez�.

Az elismer�sek ellen�re Lynch egy id�re elszakadt a filmez�st�l, hogy figyelm�t ism�t a k�pz�m�v�szetek ir�ny�ba terelje. K�vetkez� filmj�ig, A nagymama (The Grandmother) c�m�ig 1970-ig kellett v�rni. Az �b�c� c�m� r�vidfilmje a rendez� verb�lis "inkompetenci�j�r�l" sz�lt, �s benne anim�lt szekvenci�k keveredtek �l�szerepl�s jelenetekkel: A nagymam�t is hasonl� eszk�z�kkel forgatta le 5000 doll�rb�l. A film elk�sz�t�s�ben az Amerikai Filmint�zet t�mogatta, forgat�si helysz�n�l saj�t h�z�t v�lasztotta. B�r a filmet sz�nesben vette fel, a fekete �s feh�r sz�nek dominanci�ja miatt ak�r fekete-feh�r filmnek is tekinthet�. A nagymam�t l�tva a kezd� �js�g�r�ban ism�t felt�madhat a gyan�, hogy Lynch gyermekkor�val valami nem stimmel, de a rendez� ism�telten eloszlatta a k�ts�geket azzal, hogy A nagymam�ban l�that� extr�m sz�l�i terror csup�n a k�pzelet�ben l�tezik, s semmi k�ze a neveltet�s�hez. Egy csod�latos elme!