Ir�nia

El�rkezt�nk teh�t egy nagyon fontos eszt�tikai fogalomhoz, az ir�ni�hoz, amelynek vizsg�lata hozz�seg�t minket a Twin Peaks jellegzetes atmoszf�r�j�nak meg�rt�s�hez.

Az ir�nia eredetileg humorforr�s, a komikum egy fajt�ja. Az a c�l vezeti, hogy saj�t ter�let�n verje meg az ellenfel�t, ez�rt l�tsz�lag elfogadja az õ premissz�it, �rt�krendj�t, okfejt�s�nek m�dszereit. Belemegy a j�t�kba, hogy sorban kimutassa, leleplezze ellenfele nyilv�nval� k�ptelens�geit. Az ir�nia komolyan veszi azt, amit eleve nem tart annak. Komolyan veszi p�ld�ul azt is, hogy a 3. r�szben Cooper c�lbadob�ssal �llap�tja meg a nyomoz�s tov�bbi ir�ny�t. Maga a helyzet nem lenne annyira mulats�gos, ha egy bolond nyomoz� eredm�nytelen �tlete lenne. Csakhogy minden dob�s, a tal�latok �s a mell� dob�sok is al�t�masztj�k a m�dszer eredm�nyess�g�t. Egyszerûen komolyan kell venni ezt az õr�lts�get.

Az ir�nia beleb�jik a szemben �ll� f�l szellemis�g�be, hogy bebizony�tsa: szab�lyai, t�telei, igazs�gai ostob�k, hazugak, hib�sak. Vagyis hazugs�g az a minden kalandfilmben sulykolt n�zet, hogy a J� Hõs felveheti a k�zdelmet a re�lis vagy irre�lis Gonosz erõkkel szemben. De tagadja a megszokott t�rt�neti s�m�t is, miszerint az alaphelyzetbõl konfliktus alakul ki, majd annak felold�sa, megold�sa k�vetkezik. A Twin Peaks konfliktusok sor�t villantja fel, �sszefonja õket, tov�bbl�p rajtuk, n�ha megold�s n�lk�l. S teszi mindezt �gy, hogy k�zben fenntartja a sablon k�vet�s�nek l�tszat�t.

Az ir�nia az �ltal, hogy azonosul, mag�ban hordja a f�lre�rthetõs�g vesz�ly�t. Mivel felveszi (jelen esetben) egy mûfaj jellegzetess�geit, �sszet�veszthetõ a mûfajban sz�letett tipikus alkot�ssal. Az ir�nia meg�rt�s�hez, felfog�s�hoz sz�ks�g van egy bizonyos tud�sanyagra, ami az ir�nia t�rgy�ra ir�nyul. Ha egy ismeretlen dolgot elõsz�r l�tunk, an�lk�l, hogy elõzetes inform�ci�ink lenn�nek r�la, akkor nem �rthetj�k humoros volt�t sem. Ehhez kell egy olyan szociol�giai be�gyazotts�g a n�zõ oldal�r�l, ami lehetõv� teszi a helyes �rtelmez�st. Ez a magyarorsz�gi elsõ vet�t�skor m�g kevesek kiv�lts�ga volt, saj�t tapasztalataimb�l kiindulva mondhatom, hogy a nagyobb k�z�ns�g nem „�rtette a viccet", nem �rz�kelte m�g a legdurv�bb, legszatirikusabb komikum k�peit sem ( persze ez a durva szat�ra m�g mindig burkolt az akkori par�di�khoz k�pest), �s maximum elk�pesztõnek, vagy h�lyes�gnek minõs�tette az egy�rtelmûen mulattat� szitu�ci�kat (pl. Gordon Cole, az �v�ltõ �gyn�k egyes megnyilv�nul�sai). A helyzet a m�sodik ad�ssorozatig (1998) annyiban v�ltozott, hogy a magyar n�zõk m�r t�bb tud�ssal b�rnak a sorozatok mibenl�t�rõl, tal�n a horrorr�l �s a krimirõl is( b�r a horror jelenetek ironikus vagy mulattat� jellege megk�rdõjelezhetõ), illetve t�rsadalmunk k�zelebb ker�lt a posztindusztri�lis - fogyaszt�i t�rsadalmakhoz, melyeknek l�te az ilyen �s hasonl� posztmodern alkot�sok t�ptalaja. Ez k�zel sem jelenti azt, hogy minden befogad�n�l lecsap�dott a Twin Peaks eg�sz tartalma, ez az „anyaorsz�gban", Amerik�ban sem t�rt�nt meg.

A sz�zadelõ francia eszt�t�i szerint az ir�nia l�trehoz�sa szakadatlan szellemi aktivit�st ig�nyel, mivel folyamatosan fenn kell tartani a l�tszatot, �s emellett �jra �s �jra le kell leplezni a vissz�ss�gokat. A mi eset�nkben az ir�nia folyamatosan m�s hozz��ll�sokkal, attitûd�kkel v�ltakozik, hol melodr�m�ba illõen romantikus (James �s Donna), hol horrorszerûen f�lelmetes (Red Room jelenetek) r�szek k�z�tt bukkan fel. Az ir�nia �gy szerkezeti elemk�nt is funkcion�l, fenntartva a folyamatos v�ltozatoss�got a sorozat eg�sz idõtartama alatt.

A Twin Peaksben az ir�nia t�rgy�t a mûfajok (krimi, sorozat) �s az ezeket fel�p�tõ s�m�k k�pezik, ezen fel�l pedig maga a t�rsadalom, az emberi naivs�g, a ber�gzõd�tt gondolat-t�rs�t�sok, a gondolkod�s rugalmatlans�ga.

A sorozatban - minden m�shoz hasonl�an - az ir�nia sem mindenhat�; v�resen komoly, h�tborzongat�, vagy �melygõsen szirupos melodr�mai jelenetek mellett l�p sz�nre, olykor megh�kkentõen bizarr szitu�ci�kkal v�ltakozik.