�j szabads�g

Az eg�sz mûfajkoll�zs nem elõzm�nytelen a mûv�szetben, visszavezethetõ a korra jellemzõ posztmodernizmus m�s t�neteire, melyekrõl �ltal�noss�gban is elmondhat�, mennyire jellemzõ r�juk az elm�ly�l�s ellen�ben a gyors v�ltogat�s, az elõ�t�let-mentes mell�rendel�s az aspektusok �s jelent�startalmak �sszekever�se, v�logat�s a rendelkez�sre �ll�b�l.(ld. A kulcssz�: mûfaj c. fejezet)

Lynch egy�ltal�n nincs egyed�l azzal a hozz��ll�ssal, hogy ber�gzõd�tt alapanyagokkal dolgozik koll�zsaiban, ez mondhatni ir�nyzat a nyolcvanas �vekben, a mûv�szet egy �j szabads�got teremtett. B�r� Yvette az �j�t�sok k�z�s von�sait abban l�tja, ahogy az alkot�k a film r�g elvetett t�rt�neti �s technikai hagyom�nyai ir�nti szenved�ly�ket gyilkos m�don t�pl�lj�k. Tanulm�nyk�tet�ben k�z�j�k sorolja Fassbindert, Scorseset, Caraxot �s term�szetesen Lynchet is.

Az �jfajta szabads�g nem egy�b, mint a jogaiban helyre�ll�tott mese, pontosabban a t�rt�net n�pszerû mûfaji formul�inak vari�ci�i. Azok a formul�k, amelyek valamikor r�gen oly naggy� tett�k Hollywoodot. Az elbesz�l�s konvenci�inak �j �s fontos szerepk�re �j elbesz�lõi attitûd�t hozott l�tre. Ez a szeml�let nem ismeri el a k�szen vett cselekm�nysablonok fontoss�g�t, de kulcs-szerep�ket sem tagadja, egyszerûen csak kiindul�pontnak tekinti õket. Sz�ntsz�nd�kkal kisaj�t�tja, �jraalkalmazza �s eltorz�tja a konvenci�kat. A cselekedeteket mozgat� erõ pedig az ir�nia.(18)