„Az �gi �gyn�k"

A fejezet c�m�t B�na L�szl�t�l k�lcs�n�ztem, aki a Twin Peaks-sorozatot egyetlen beavat�si folyamatk�nt �rtelmezte hasonl� c�mû elemz�s�ben(17). Ez sz�ks�gszerûen j�r egy�tt azzal, hogy az eg�sz �rtelmez�s Cooper �gyn�k �s az �ltala megtestes�tett s�m�n- archet�pus �ll a t�rt�net k�z�ppontj�ban. Ez az �rtelmez�si lehetõs�g term�szetesen abszol�t jogos �s hely�nval�, ha figyelembe vessz�k a t�bbi �rtelmez�si s�kot, amely rendelkez�s�nkre �ll, vagyis ha elismerj�k, hogy a Twin Peaks ezoterikus, okkult vil�ga mellett ott van �s �ppoly l�nyeges a kisv�ros felsz�nen foly�, h�tk�znapi �let�nek val�s�ga. E k�t t�rt�netk�teg �sszefon�dva adja a mû sz�zs�j�t.

A beavat�s-t�rt�net szorosan belesimul a nyomoz�s-t�rt�netbe, hiszen mindkettõ a titok megfejt�se fel� t�r. A re�lis kutat�st ( az elej�n m�g �gy nevezhetj�k) egy Sherlock Holmes-f�le figura �s j�indulat�, elsz�nt, de k�zel sem �les elm�jû t�rsa, Watson-Truman seriff ir�ny�tja. A kezdetekkor m�g extravaganci�nak tûnik, m�gpedig nem kev�s humorral t�lalva, hogy a nyomoz� az �lmait is latba veti a nyomoz�s sor�n, s hogy a keleti medit�ci�t �ppoly k�vetkezetess�ggel alkalmazza, mint a logik�t vagy a pszichoanal�zist. Lassan egy�rtelmûv� v�lik, hogy Cooper nem egy „sima �gy", hanem egy metafizikai probl�ma megold�s�n f�radozik. Ez m�g mindig belef�rne egy �jszerûen �rtelmezett, de hagyom�nyos eszk�z�kkel �lõ krimibe, a Sherlock Holmes t�rt�net formul�ib�l akkor es�nk ki, amikor Cooper �gyn�k�t leter�ti egy pisztolygoly�. Egy hagyom�nyos krimiben, egy�ltal�n nem lenne illendõ, hogy a hõs a t�rt�net elsõ harmad�ban s�lyosan megs�r�lj�n, mivel egy nyomoz� �ltal�ban tipikus szuperhõs, halhatatlan �s sebezhetetlen, amit Cooper �gyn�k bemutat�sa szemtelen�l �s egy�rtelmûen minden percben erõs�t benn�nk. �les logik�j�val mindenkit lenyûg�z, csalhatatlan meg�rz�sei elk�l�n�tik a t�bbiektõl, modora �s eleganci�ja mindig kifog�stalan. Nem t�ved �s nem k�vet el hib�kat. Az, hogy lel�vik, azt a n�zõi v�rakoz�st rombolja le, hogy Cooper s�rthetetlen, de a krimi-sablon m�g ettõl tov�bb �l, sõt, az a meggyõzõd�s is erõs�dik a n�zõben, hogy hõs�nk kiv�lasztott, hiszen az �zenetek, melyeket �rtelmez, szem�lyre sz�l�ak, az õ individuuma k�r�l csoportosulnak. Cooper hal�la hosszadalmas �s fesz�lt folyamat, val�j�ban a beavat�s elsõ l�pcsõfoka, a megvil�gosod�s elsõ �llom�sa. Cooper egy �let �s hal�l k�zti �llapotban tapasztalja meg a term�szetf�l�tti erõk val�s volt�t, olyan tud�sra tesz szert, amely k�zel sem egy�rtelmû sz�m�ra, de k�ts�gtelen�l k�zelebb viszi a megold�shoz. Megmenek�l�se val�j�ban felt�mad�s. Ha ezen a mot�vumrendszeren haladunk tov�bb, a k�vetkezõ l�pcsõfokot kell keresn�nk. Addig is �jabb �s �jabb inform�ci�hoz jutunk a rejt�lyes Bobr�l �s Coopernek �jabb transzcendens seg�tõje akad: a f�lkar�ban lakoz� l�lek. Lassan kifutnak az esem�nyek egy pontra, amely Laura Palmer gyilkos�nak a hal�la lesz. Ez az a dramaturgiai fordul�pont, ahol v�gleg elszakadunk minden hagyom�nyos krimi-jellegtõl, az eg�sz t�rt�net �j �rtelmet nyer, t�ll�p az bonyolult, misztikus gyilkoss�gi t�rt�net szintj�n. Mindezt persze nem ilyen patetikusan teszi, ink�bb f�lt�v�n legyintve a n�zõt, aki addig m�g t�pl�lt valami rem�nyt arra, hogy megszokott m�don t�lalva kapja a megold�st. Visszat�rve a beavat�s eml�tett m�sodik mozzanat�ra, itt Cooper�nk m�r nem kiszolg�ltatott „elszenvedõje" a szertart�snak, hanem cselekvõ r�szese. K�pes megid�zni a term�szetfeletti vil�got, k�pes r�, hogy egy szerencs�tlen, elt�vedt lelket maga vezessen �t t�lvil�gra, m�gpedig az õsi, misztikus �ton, a haldokl� f�l�be s�gott szavakkal. Cooper ettõl a pillanatt�l m�r s�m�n, pap, felszentelt szem�ly. A tûzolt� berendez�s v�zsugara az esõt helyettes�ti, amely a megtisztul�s �vezredes �s ma is �lõ jelk�pe. Sz�tmossa Cooper haj�t, ami tal�n elõsz�r veszti el porcel�nra hasonl�t� �llag�t, �s bõven csorog v�gig az arc�n, mag�val sodorva vagy csak helyettes�tve k�nnyeit. Itt azt�n m�r nincs k�ts�g: Cooper J�, mindenekfelett �s elsõ sorban J�. Ettõl a pillanatt�l �rtelm�t veszti minden olyan nyom, r�szlet, bizony�t�k, adat (videofelv�tel, napl� stb.), amelyek eddig azt az ill�zi�t adt�k, hogy a vil�g �rtelmezhetõ r�szletekbõl �ssze�ll� eg�sz. Ezeken a r�szeken Cooper �s a sorozat �rtelmez�s �s tov�bbi magyar�zat n�lk�l l�p t�l. Teszi mindezt a 17. r�sz v�g�n, lez�rva egy szakaszt a nyomoz�sb�l �s felvezetve egy m�sikat.

A term�szetf�l�tti erõk k�zvet�tõje nem csak Cooper, egyre t�bb szerepet kapnak Twin Peaks lak�i is, a Tusk� Lady, az Õrnagy, vagy az idõs szobapinc�r, persze õk nem m�rhetõk Cooper m�rc�j�vel, hisz t�bbnyire �rtelmez�s, vagy n�ha �p �sz n�lk�l k�zvet�tik az inform�ci�kat. A t�bbiek (James, Ben Horn, Donna, Audry stb.) pedig mintha egyre ink�bb elt�volodn�nak a sz�munkra imm�r l�that�v� v�lt transzcendent�lis val�s�gt�l, megmaradva az anyagi l�tszatvil�g s�kj�n, messze a beavatottakt�l. �lik a saj�t gondjaikkal �s terveikkel teleszõtt �let�ket, semmit sem tudva arr�l, hogy mi lakozik a v�rosukban.

A J� �s a Rossz k�zdelme nem z�rul le a krimi v�get �r�sekor, a Gonosz tov�bb folytatja k�zdelm�t �gyn�k�nk ellen, egy idõ ut�n Windom Earlben manifeszt�l�dva. M�r r�g nem t�rõdik azzal, hogy elvegy�lj�n a h�tk�znapi emberek k�z�tt, mint tette ezt Leland Palmer test�ben, ink�bb bek�lt�zik az erdõbe. Az erdõ itt igazi megfejthetetlen vadon, valamif�le labirintus-p�tl�k, egy hely, ahol t�r �s idõ ereje megszûnik. A Gonosz erõk egyre koncentr�l�dnak t�rben( a fekete barlangban tal�lhat� titkos t�rkõ �ltal kijel�lt, f�kkal k�rbevett m�gikus k�rben) �s idõben ( a Mars �s a Szaturnusz tal�lkoz�sa �ltal megjel�lt pillanatban). Ezen folyamat k�zben, vagy ink�bb ezzel p�rhuzamosan Cooper elveszti f�ggetlen, hideg c�ltudat�t, szerelmes lesz. Ahelyett, hogy �rz�ki, tudati, �rzelmi, individu�lis korl�tait elhagyva teljes tud�s�val �s erej�vel a leendõ k�zdelem fel� fordulna, pont az �rz�ki, individu�lis l�t fel� mozdul. A mag�n�letben p�rt v�laszt, de a misztikus harcban mag�nyos hõsk�nt akar dicsõs�get szerezni (ez tipikus amerikai s�ma, klasszikus p�ld�ja a westernfilm).Ez a momentum a v�gkifejletben bebizony�tja, az emberi gyarl�s�g nem veheti fel a versenyt a Gonosz j�zans�g�val, a J� megal�z� veres�get szenved. Az utols� epiz�d nagy r�sze az �ltalunk ismert fizikai idõn �s t�ren t�l, egy m�sik tudat�llapotban j�tsz�dik. Ezt a r�szt ism�t maga Lynch rendezte, kiakn�zva az utols� lehetõs�geket is: a Red Room jelenetek elõsz�r v�rosi esem�nyekkel v�ltakoznak, majd elszabadul a pokol: a cselekm�ny kiz�r�lag a v�r�s szob�k labirintus�ra korl�toz�dik. Itt m�r t�nylegesen is megjelenik a labirintus, amely a titkokat õrzi, falai v�r�s b�rsonyf�gg�nybõl vannak, �s b�r l�tszatra n�gy szob�ra �s egy folyos�ra oszlik, val�j�ban teljesen kisz�m�thatatlan, hogy hol kibe vagy mibe botlik �gyn�k�nk. Az itt j�tsz�d� jeleneteken k�v�l is minden rosszra fordul, az egyetlen �pen maradt, norm�lis csal�d b�k�j�t a kotnyeleskedõ Ben Horn semmis�ti meg, aki r�ad�sul csak j�t akar, k�zben a bank felrobban�sakor saj�t l�ny�t is elveszti. Az õr�lt Nadine-nak visszat�r az eml�kezete �s �jra meghi�s�tja Ed �s Norma egybekel�s�t. Egysz�val minden rosszul v�gzõdik. De ezekben a jelenetekben m�g ott rejlik n�mi humor az elõzõ r�szekbõl, ha v�gtelen�l fekete humorr� v�lva is (rep�lõ szem�veg). A labirintusban m�r nincs helye viccnek, az t�nyleg v�resen komoly �s h�tborzongat�an f�lelmetes. Minden torz �s irre�lis, Lynch itt val�di horrort csin�lt, annak minden lehets�ges eszk�z�vel �lve: sik�toz� halottak, �tv�ltoz�sok, villog�-vibr�l� f�nyek. �s a v�gkifejlet: a beavat�s Cooper r�sz�rõl sikertelen, eladja lelk�t a Gonosznak. Ez a v�gsõ nagy felborogat�sa minden happy endhez szokott n�zõi elv�r�snak, a J� egyszerûen elszenvedte a legmegal�z�bb veres�get, amit csak r� m�rhettek, az �gi �gyn�k saj�t test�t engedte �t Bobnak, �gy m�g a legcsek�lyebb rem�ny is eltûnt arra, hogy a vil�got j�nak, vagy legal�bb lakhat�nak minõs�ts�k. A ki�br�ndul�s ann�l is ink�bb kellemetlen, mert a sorozat k�zben alkalmat kapott a n�zõ a Cooper �gyn�kkel val� azonosul�sra (mindig pont annyit tudhatott meg az esem�nyekrõl, mint õ, se t�bbet, se kevesebbet). Cooper hatalmas �ldozatot hozott, de ez nem megdicsõ�l�st, hanem paradox m�don elk�rhoz�st jelent sz�m�ra.

A kisv�ros t�rt�nete �s a beavat�si mese nagyj�b�l lefedik a Twin Peaks t�rt�neti s�kjait, de a teljes k�rû �rtelmez�shez sz�ks�g van arra is, hogy k�r�l�rjuk, analiz�ljuk azt az atmoszf�r�t, amelyben a sztori elmondhat�v� v�lt. A l�gk�r legfõbb jellemzõje pedig nem m�s, mint a m�r sokat emlegetett mûfajok �sszekevered�se, egyfajta koll�zsa.