Twin Peaks l�tlelete

„Sok porf�szket l�ttam m�r, de ez a hely elviszi a p�lm�t" - mondja Albert Rosenfield, a v�rosba �rkezõ profi boncnok a sorozat 3. r�sz�ben.

Hab�r m�r elõzõleg is voltak v�rosnevekrõl elnevezett sorozatok, Peyton Place, Dallas, Santa Barbara stb., de egyikben sem volt olyan nagy jelentõs�ge a helynek, mint a Twin Peaksben. Ez a v�ros nem puszta sz�ntere a cselekm�nynek, hanem olyan l�ktetõ k�zeg, amely indokolja, kiv�ltja, magyar�zza, vagy elrejti az esem�nyeket. M�r a sorozat fõc�me sem a szereplõkkel ismertet meg minket, embert egyet sem l�tunk, csak a t�jat.

A k�sz�tõk megrajzolt�k a v�rost�rk�pet, melyen minden egyes dolgot el tudtak helyezni, ez nagyban hozz�seg�tette õket, hogy hiteles�teni tudj�k az itt uralkod� atmoszf�r�t.(15)

Twin Peaks - iker hegycs�csok - egy 51201 lelket sz�ml�l� k�pzeletbeli v�roska az USA �szaknyugati, erdõs�ges r�gi�j�ban. Tal�lunk itt egy rendõrõrs�t, ahol Harry Truman seriff �s helyettesei, az �tõd�tt Andy �s az indi�n nyomk�vetõ: S�lyom, valamint a recepci�s Lucy teljes�tenek szolg�latot; egy k�z�piskol�t, melynek csak tanul�it ismerj�k: a megboldogult Laur�t, Donn�t, Jamest, Bobbyt, Mike-ot, Audryt; egy k�rh�zat, ahol a bizarr pszichi�ter, Jakoby praktiz�l; egy nagy sz�llod�t, a Great Northernt, mely az ambici�zus �s lelkiismeretlen Ben Horne tulajdon�t k�pezi. Van m�g itt foly�, v�zes�s; a foly�n fûr�szmalom, mely�rt az elhunyt alap�t� Andrew Packard �zvegye (Jocelyn) �s h�ga (Catherine) verseng, �s amelynek ter�lete Ben Horne kitart� s�v�rg�s�nak t�rgy�t k�pezi; azt�n itt van az egyik t�rsadalmi csom�pont, a „Dupla R" k�v�z�, ahol a szereplõk gyakran �sszefutnak, �s ahol Norma (�s b�rt�nviselt f�rje), majd a nõ h�ga Annie, �s Shelley is dolgozik. A v�ros lak�i gyakran tal�lkahelynek haszn�lj�k �s csereszny�s pit�i m�g Dale Coopert is lenyûg�zik. Sz�rakoz�helynek ott van az �tsz�li b�r vagy disco, a „Roadhouse", ami mellesleg nem nagyon k�l�nb�zik a K�k b�rsony Show klubj�t�l, �s amely alkalmank�nt term�szetf�l�tti esem�nyek sz�ntere; illetve a kanadai hat�r m�sik oldal�n a bord�lyh�z �s kaszin�: a F�lszemû Jack. N�ha k�pbe ker�l a Horne nagy�ruh�z, Ed benzink�tja, vagy egyik-m�sik otthon, melyek k�z�l t�bb fontos t�rt�n�sek terepe, k�z�l�k a leghangs�lyosabb tal�n a halott Laura �s sz�lei h�za. �s a sor v�g�re odaker�l az erdõ, a v�gtelen �s �ri�si erdõ, amely nemcsak alapdekor�ci�, hanem rejt�lyes neszektõl, �llatokt�l �s term�szetf�l�tti erõktõl sûrû k�r, amely mag�ba z�rja Twin Peakset. Fenyegetõ, szomor�, vagy sz�p �s bar�ts�gos, att�l f�ggõen, hogy �pp milyen cselekm�nynek ad teret. Fenyvesei lenyûg�zik az utaz�t, de a f�k k�zt ott lakozik a Gonosz.

Nyugodtan besz�lhet�nk Twin Peaksrõl �gy, mint a szem�lyis�gek furcsa gy�m�lcs�skertj�rõl. A gyilkos ut�n ind�tott vizsg�lat ismertet meg minket a kisv�ros orosz nagyreg�nyre val� szereplõg�rd�j�val. Mikor megpr�b�lom le�rni ezt a vil�got, megtal�lni �s minõs�teni benne a szokatlant, elõsz�r a szem�lyekre kell hivatkoznom, �s elsõre tal�n azt tal�ln�m mondani, hogy egytõl-egyig, mind õr�ltek. Bizony�ra van k�l�nf�les�g�kben valami t�bolyults�g, fõleg abban, ahogy elfogadj�k �s term�szetesnek veszik a k�l�nc�ket �s a bizarr esem�nyeket, de elszepar�lva a k�zegtõl nagy r�sz�k t�vol van att�l, hogy õr�lt legyen. Michel Chion h�rom t�pusba sorolja a karaktereket: szokv�nyos, bizarr �s misztikus figur�kra.(16) B�r a k�t utols� csoport szerintem nem v�lik el egy�rtelmûen, de az elsõtõl mindenk�ppen megk�l�nb�ztethetõk.

A szok�sos szappanoper�k vagy krimisorozatok szereplõi hûek egy bizonyos karakterhez. Lehetnek v�ltoz�sok a viselked�s�kben, de alap-meghat�roz�sukat nem hagyj�k el, megmaradnak olyannak, amilyennek megismert�k õket. M�sfelõl ezeknek a szereplõknek nincs b�lv�nyozhat� jellem�k. Vegy�k p�ld�ul a seriffet, egyszerû �s tisztess�ges ember; vagy Hayward doktort, apai �s meg�rtõ, de a t�bbiek sem b�lv�nyozhat�k, S�lyom, Ed, Norma, Madelaine, Annie, szeretetrem�lt�k lehetnek, de nem sebezhetetlenek. A fõszereplõk k�z�l a sz�p Donna Hayward, m�g ha csal�sra �s hazugs�gra k�nyszer�l is, hogy Laura titk�t kider�tse, sohasem szûnik meg „good girl" lenni, k�ptelen a gonoszs�gra; szerelme, James pedig hasonl� m�don sosem szûnik meg a gyan�s �rtatlan lenni, j�s�ga �s naivs�ga mindig olyan �gybe sodorja, ahol v�tlen�l gyan�s�tj�k. Szerelmei �ldozatak�nt, �ld�z�ttk�nt James egyfajta romantikus dimenzi�t nyer, amit sokban erõs�t a motorja, ami �gy hozz� tartozik, mint mag�nyos lovaghoz a parip�ja. Donna �s James mag�nt�rt�nete egy szimpatikus nyomoz�ssal indul, amit Laura tiszta eml�k��rt ind�tanak. Nem rem�lnek seg�ts�get senkitõl, mert tudj�k, hogy egyed�l kell megk�zdeni�k szerelm�k legitim�l�s��rt. Lynch nemegyszer az õ sz�jukba adja az esem�nyek summ�zat�t, �ltaluk sz�l a n�zõh�z. M�lys�gesen pesszimista �s szkeptikus: a fiatalok belebuknak a harcba, kiprovok�lj�k egy �rtatlan k�l�nc hal�l�t. Nem �ll elõtt�k m�s megold�s, csak az elv�l�s: James a sz� szoros �rtelm�ben kil�p a t�rt�netbõl.

Ebben a kateg�ri�ban megeml�thetj�k Catherine-t, a p�nzs�v�r nõszem�lyt, �s f�rj�t, a kis kutyusra eml�keztetõ Pete-et is; vagy Leot, a brut�lis bûn�zõt �s feles�g�t, Shelleyt, aki �r�k �ldozat. Azt�n ott van Josie, a f�lreismert, bûn�s m�lt� nõ, vagy Andy �s Lucy, az �r�k j� sz�nd�k� �gyefogyott p�ros. Ezek a szereplõk v�gig hûek kezdõ meghat�roz�sukhoz, �s a fel�p�t�sben l�võ viszonyaikhoz is.

Õk mind olyanok, mintha valamelyik �tlagos amerikai sorozatb�l l�ptek volna elõ, csakhogy nem ugyanabb�l. Ha furcs�k is, maximum az�rt, mert nem illenek egym�shoz.

Chion a bizarr szem�lyek kateg�ri�j�ba sorolja a k�vetkezõ szereplõket: Jocelyn Packard, Audrey Horne, Denis (a transzvesztita �gyn�k), Gordon Cole, Mike (a f�lkar�), Leland Palmer, Cooper, Lucy, Andy Brennen. V�lem�nyem szerint k�z�l�k sem Josie, sem Lucy �s Andy nem tekinthetõk bizarrnak. Szem�ly�kben nincs semmi vissz�s, vagy ellentmond�sos, esetleg a k�r�lm�nyekhez vagy m�s szem�lyekhez k�pest. Josie a s�t�t m�ltja ellen�re, vagyis �pp az�rt �r�k szenved�sre k�rhoztatott, de bel�l s�r�l�keny �s õszint�n szereti a seriffet. Lucy �s Andy sem t�ntorodik el egy pillanatra sem eredetei �gyefogyotts�gukt�l.

A val�ban bizarr szem�lyek Cooper �s a bûn k�r�l csoportosulnak, az egyik vagy m�sik oldalon. Ott van p�ld�ul Audrey, aki n�ha olyan, mintha nem lenne norm�lis; elk�nyesztetett �s rosszindulat� fruskak�nt kezdi meg szerep�t, mag�nnyomoz�sba v�g, �letvesz�lybe ker�l �s apja õszinte seg�tõt�rsak�nt, a j� �gy elsz�nt h�vek�nt hal �rtelmetlen m�rt�rhal�lt. Emellett õ a sorozat legszexisebb l�nya, szerelme v�gzetes lehetne, de m�gsem hevernek �sszet�rt sz�vek a nyom�ban. Apja, a becsv�gy� Ben Horne egy olyan elmezavaron esik �t, melytõl az emberis�g jobb� t�tel�nek megsz�llottja lesz, õ lehetõs�get kapott a jav�t�sra. Lynch gyilkos ir�ni�val �gy rendezi, hogy az eszm�l�s absztrakt folyamat�nak k�pi �s val�s�gbeli megfelelõje egy terepasztalon v�vott harc, amelyben a megtisztul�sra kiszemelt szem�ly �jt nappall� tevõ munk�val a d�lieknek nyeri meg az amerikai polg�rh�bor�t; s ezzel a mai Amerika legdicsõbb �nnep�t profaniz�lja.

Leland Palmer �s Mike, a f�lkar� cipõ�rus v�ndorl� lelkeknek a gazd�i, de m�g a f�lkar� gy�gyszerekkel uralni tudja saj�t tudat�t, Leland eset�ben sosem lehet�nk tiszt�ban vele, hogy �pp ki is val�j�ban: Leland Palmer, vagy Bob. Az õ bizarrs�guk f�lelmetes, mert kisz�m�thatatlan, ki-ismerhetetlen.

Cooper �s k�t k�l�n�s munkat�rsa, Gordon Cole �s Denis m�s kateg�ria. Cooper a legk�l�n�sebb k�z�l�k, annyira �rz�keny �s �rtelmes, hogy m�sok gondolat�t is kital�lja, de annyira fant�zi�tlan is, hogy Twin Peakset a b�ke �s csend sziget�nek, lak�it makul�tlanul tiszt�nak tartja. Hideg fejû �s kisz�m�tott, de a dugl�szfenyõk puszta l�tv�nya is lelkesed�ssel t�lti el. A leglehetetlenebb idõpontokban �s helyeken jut esz�be f�nkot enni vagy k�v�t inni.

Gordon �s Denis eg�sz l�nye bizarr �s ellenkezik az �p �sszel. R�juk a Bizarr c. fejezetben r�szletesebben kit�rek.

A misztikus figur�k val�j�ban nem szem�lyis�g�kbõl ad�d�an azok, hanem mert k�zel ker�ltek a misztikumhoz �s k�zvet�tõkk� v�ltak, vagy eleve a transzcendens vil�gban �lnek. Ilyenek Bob, az �ri�s, a T�rpe, az õrnagy, a Tusk� Lady. Bizonyos szempontb�l ide tartozik Palmer apuka �s a f�lkar�ban lak� Mike nevû l�lek is, valamint a var�zsl� kisfi�, de m�g fel lehetne sorolni t�bb irre�lis szereplõt.

Utols�nak hagytam a meghat�rozhatatlan �s ez�rt besorolhatatlan Laura Palmert, akit b�r �lve sosem l�thatunk, szerepe �ri�si a film koh�zi�j�ban. �gy gondolom, õ a kapocs a kisv�ros felsz�nes mindennapjai �s a term�szetfeletti vil�g k�z�tt. Ismerte �s szerette õt az �sszes szereplõ, szinte mindenkivel kapcsolatban �llt (Josie-t angolra tan�totta, Johnny Horne-t korrepet�lta, eb�det hordott ki, dolgozott a Horne nagy�ruh�zban), emellett a v�ros „alvil�g�ban" is megfordult (prostitu�ltk�nt dolgozott a F�lszemû Jackben, k�b�t�szerezett). Sz�lei �s bar�tai szem�ben szinte szentk�nt jelenik meg, majd a nyomoz�s f�nyt der�t Laura egy m�sik �nj�re is, dehoneszt�lja a l�nyt, szinte nevets�ges lesz, hogy �pp õt tisztelte �gy mindenki. Azt�n �jabb hom�lyos inform�ci�k jutnak a felsz�nre �s kider�l, hogy Laur�t gyerekkor�t�l k�r�lfogta a Gonosz. Bob hossz� ideje vad�szott r�, megk�s�rtette ezer form�ban, �s b�r a test�t neki adta (egyr�szt val�sz�nûleg õbenne is lakozott n�ha Bob, ezt erõs�ti, hogy az utols� r�sz Red Room jelenet�ben k�t Laura Palmert l�thatunk �s az egyiknek �pp�gy feh�r a szeme, mint Lelandnek; m�sr�szt viszont m�g �let�ben gyakran keveredett szado-mazochista orgi�kba), de a lelke tiszta maradt. Ezzel meg is t�rt�nik Laura st�tusz�nak rehabilit�ci�ja.

A Twin Peaksben �sszesen k�t gyerek szerepel, az egyik egy anakronisztikus var�zsl�-figura, aki val�sz�nûleg csak egy l�tom�s r�sze, a m�sik pedig egy hat �ves kisfi�, aki�rt Andy Brennan �s Dick Chamberlayne v�llal felelõss�get, de k�zben azt felt�telezik r�la, hogy meg�lte a sz�leit. Twin Peaks nem gyerekeknek val� hely...