A kulcssz�: mûfaj /sz�let�s vagy �jj�sz�let�s/

John Alexander szerint a Twin Peaks egyben „film noir, kom�dia, melodr�ma �s g�tikus romantika"(11). Ha j�l szem�gyre vessz�k, tal�lunk j�csk�n horror- �s krimielemeket is a dramaturgi�ban �s a formai jegyekben egyar�nt, valamint n�h�ny mulats�gosan westernfilmes snittet. �s ezek m�g csak a mozi mûnem�n bel�li vari�ci�k, de nem feledkezhet�nk meg arr�l, hogy ez az eg�sz val�j�ban egy t�v�sorozat keretein bel�l val�sult meg, a hang m�giscsak a t�v� hangja. A Twin Peaks st�lus�ra igaz�n csak egy sz� illik: eklektikus. K�rd�s, hogy Lynch mindezzel alkotott, vagy csak kihaszn�lta, felhaszn�lta a m�r l�tezõ lehetõs�gek sz�les sk�l�j�t. Val�j�ban mindkettõ mellett sz�lnak �rvek, melyeket �tk�ztetni jogomban �ll, de gyõzelemre vinni egyiket vagy m�sikat m�r legyen a befogad� szubjektum�nak kiv�lts�ga.

Ha �zeire szedj�k a Twin Peakset, nem tal�lunk m�st, mint ezerszer felhaszn�lt �s elhaszn�lt, giccs� ism�telt toposzokat �s automatikusan hozz�juk rendelt k�pi eszk�z�ket. St�lus-ir�nyzatok sz�les sk�l�j�t id�zi meg , de val�j�ban maga az eg�sz egyikkel sem azonos�that�. Az egyes elemek gyeng�tik egym�st, de erõs�tik az eg�szet �sszefog�, eddig ismeretlen viszonyrendszert. M�s sikeres sorozatokra is jellemzõ, hogy az egyes epiz�dokat m�s-m�s rendezõ k�sz�ti el s ezzel mintegy a maga st�lusjegyeit teszi bele, ny�ltan saj�t fazonj�ra szabja a r�szt, mindezzel a pluralit�ssal nemhogy rontva a tetsz�si indexet, de �jabb n�zõr�teget �ltetve le a k�pernyõ el�(ld. Emergency). A t�bbi rendezõ, mint p�ld�ul Caleb Deschanel, Dwayne Dunham, Tim Hunter, Lesli Linka Glatter, Todd Holland, Tina Rathborne, Graewe Clifford, James Foley, Diane Keaton, Stephen Gyllendaal viszonylag szabad kezet kap, Lynch arra szor�tkozik, hogy fel�lvizsg�lja a t�rt�netet Frosttal, de az epiz�dok fonal�t k�l�nb�zõ kezekbe adja. Egyik epiz�dr�l a m�sikkal szemben n�ha szabatos k�l�nbs�geket �llap�thatunk meg, de mindez nem bontja meg az egys�get, csak meg�j�tja azt. A James Foley �ltal rendezett 24. r�szben p�ld�ul sokkal jelentõsebb a f�nyek vil�gos-s�t�t v�ltakoz�sa, m�g mondjuk Deschanel vagy Keaton rendez�se vakmerõbb k�pi s�kokat, k�pmezõket enged meg ( erõs k�zelik a 22.-ben); vagy bonyolultabb kamera-mozg�sokat. A l�tv�nyvil�g egy-�ntetûs�g�t n�velte, hogy sok a telev�zi�z�sban kedvelt be�ll�t�s-ellenbe�ll�t�s kompoz�ci�, gyakran l�tunk „besz�lõ fejek"-et, ezek a semleges mont�zsok olvasztj�k bele az egy�ni jegyeket az �ltal�nos st�lusba.

A Twin Peaks eset�ben m�gsem csup�n �gy �rtendõ az eklektika. Itt a twinpeakss�g erõsebbnek mutatkozik a rendez�si lehetõs�gekn�l, a pluralit�s, a heterog�ns�g nemcsak a r�szek k�z�tti elt�r�sbõl ad�dik (�pp abb�l a legkev�sb�), hanem az eg�szen v�gigfut�, elõ-elõ bukkan� p�rhuzamos sz�lakb�l, egym�s mellett l�tezõ, de egym�st�l j�csk�n el�tõ, m�st k�pviselõ karakterekbõl, kis t�rt�netekbõl.

Nevezhetj�k paradoxonnak (mint tette John Alexander)(12) azt, hogy lecsupasz�tva a felhaszn�lt elemeket a Twin Peaks kommersz szappanopera �s szerzõi mûv�szfilm egyszerre, aff�le m�diabeli „two in one", Lynch saj�tos, kendõzetlen�l mozifilmes modor�ban; de szerintem nincs benne egy�rtelmû ellent�t, ink�bb �jfajta harm�nia, a m�r emlegetett pluralit�s, a megenged�s nagylelkûs�ge, a csapong� v�logat�s a soksz�nûbõl, �sszeolvaszt�s. Sz�rnyas G�bor �rtelmez�s�t alapul v�ve(13) a Twin Peaks nem t�r a teljess�g fel�, a trad�ci�k felid�z�s�ben nem k�vet kronol�gi�t, nem �ll�tja p�rhuzamba a t�rt�net kiboml�s�val, ekk�ppen nem a narr�ci� eleme. A rendezõk nem tekintett�k probl�m�nak a t�v�sorozatok terjeszkedõ, v�gtelen�tett k�pzetet keltõ mechanizmus�nak �s a kriminek �tv�z�s�t, k�zenfekvõ egyszerûs�ggel l�ptek t�l ezen a puszt�n elm�letiv� alacsony�tott ellent�ten.

De t�rj�nk vissza a fejezet elej�n felvetett k�rd�shez, jeles�l: alkotott-e �jat Lynch vagy sem? M�r felsorakoztak az �rvek amellett, hogy az eg�sz Twin Peaksben nincs egyetlen addig nem szabadalmaztatott snitt sem, hogy az eszk�z�k, a formai �s dramaturgiai jegyek m�r mind kitaposott utakon j�rnak. De ha elt�volodunk ezektõl a r�szigazs�gokt�l, ott a v�g�sszegz�s, az �t�tõ szakmai-�s k�z�ns�gsikert mag��nak mondhat� telev�zi�s sorozat mûfaja. Ha teh�t innen vessz�k, akkor Lynch m�giscsak teremtett valami addig nem l�tezõt, ha csak �tv�z�ssel is. Megengedn�m magamnak azt a hasonlatot, hogy Lynch az a k�mikus, aki ez�ttal nem egy elemmel, hanem egy sosem l�tott, tetszetõs �tv�zettel gazdag�totta a f�mek sor�t.

B�r a teremt�s k�rd�se nincs megv�laszolva, tov�bbhaladhatunk a mûfaj behat�rol�sa �s a tartalom �s forma eszt�tikai k�rd�sk�re fel�. A szappanopera megengedi a laza szerkeszt�st, alapmûk�d�s�vel mindez egyezik, hiszen a hossz�, elny�jtott terjedelembe belef�r a heterog�n epiz�dok laza f�z�re. Egy �tlagos szappanopera eset�ben a v�gkifejlet bel�thatatlan messzes�gben van, vagyis nincs is, hisz a kapcsolatok, viszonyok v�gtelen�l vari�lhat�k, az ismert szereplõk mell� �jak j�nnek, a r�giek eltûnhetnek, de a k�zeg �s a hangv�tel marad. Ez t�bb�-kev�sb� igaz a Twin Peaksre is, okozva ezzel egy j� kis zûrzavart, hiszen a m�sik fontos mûfaj, a krimi l�nyege pont a valamire, vagyis a v�g�rtelmez�sre val� kifut�s, a bûn�gy felder�t�s�nek c�lja �s �rtelme a film(sorozat) v�g�n kellene, hogy magyar�zatot nyerjen. Hogy lehet ezt a k�t, ellent�tes v�rakoz�st feloldani? Azt gondolom, hogy a balladaszerû misztifik�ci� t�bbek k�zt ezt a c�lt is szolg�lja. A titok nyitja nem a val�s vil�gon bel�l l�tezik; �thall�sok, ism�tlõd�sek sorozata vezet k�zelebb a v�gkifejlethez („ami volt, �jra megt�rt�nik..." mondja az �ri�s egy l�tom�sban).

Mint minden bûn�gyi t�rt�netben, itt is mûk�dik egy erõs titokdramaturgia, amely folyamatosan fenntartotta a figyelmet, lassank�nt csepegteti az inform�ci�kat, nem mintha ezek t�nyleg k�zelebb vezetn�nek b�rmif�le megold�shoz, de ennek a l�tszat�t v�gig k�pes fenntartani. Vannak olyan g�cok, olyan epiz�dok a sorozatban, amikor hirtelen meglehetõsen sok adat jut a birtokunkba,( ld. a f�lkar�ban lakoz� l�lek vallom�s�t, majd Leland Palmer hal�l�t). Bizonyos szinten v�laszt kapunk mindenre, de mindig marad valami megmagyar�zhatatlan, valami titokzatos a l�tv�ny m�g�tt. Ez szerves r�sze Lynch eg�sz �letmûv�nek, hiszen szerinte a titkok kibont�sa, napf�nyre hozatala a l�t miszt�rium�nak legyilkol�s�t jelenten�, ami nem gazdag�tja, hanem �rtelmetlenn� teszi a t�rt�neteket. A titok a v�gtelens�gig bonyol�that�, �jabb oldal�t b�rmikor megmutathatja, re�lis magyar�zat n�lk�l. Mind�ssze a forgat�k�nyv�r�t�l f�gg�tt - ezt be kell valljuk -, hogy mikor �s mivel �r v�get az eg�sz nyomoz�s, a zavaros �s rendszertelen jelek �s �zenetek nem voltak t�l c�lir�nyosak, ink�bb a figyelem �s �rdeklõd�s fenntart�s�t szolg�lt�k, s kev�sb� a magyar�zathoz val� k�zelebb ker�l�st. A hagyom�nyos krimiben a t�rt�netet az a hit tartja fenn, hogy b�rmennyire is val�s�gt�l elrugaszkodott, irracion�lis a t�rt�net, az elme, az �rtelem a v�g�n mindent helyrerak. Ez a hit �l a n�zõben a Twin Peaks alatt is, de csak addig a fordul�pontig, amikor megker�l a gyilkos, Leland Palmer szem�ly�ben (itt mellesleg a n�zetts�g j�csk�n visszaesett). A t�rt�net pedig folytat�dik tov�bb. Ez durv�n megnyirb�lja a n�zõ lassan kitermelt elv�r�sait, nem is igaz�n tudunk mit kezdeni a t�nnyel, hogy m�g 13(!) r�sz h�tra van. A titok ezen a ponton megszem�lyes�l Bobban, aki l�t�t az õrnagy elrabl�s�val bizony�tja. Cooper k�t okb�l is k�nytelen a v�rosban maradni (egyr�szt õ az egyetlen, aki felveheti a harcot a Gonosszal, m�sr�szt vizsg�lat indult ellene, �s csak itt tudja bizony�tani �rtatlans�g�t), �s a t�bbi szereplõ k�r�li bonyodalmak is tov�bb folytat�dnak. Ism�t meggyõzõdhett�nk a Twin Peaks szappanoperai g�rd�l�kenys�g�rõl, m�sr�szrõl viszont a puszta forma, a st�lus elõre vivõ erej�rõl.(14)

Sorozat �s titokdramaturgia, melodr�ma �s horror; de honnan ered ez a kevered�s? A v�lasz a posztmodernizmusban keresendõ. A posztmodern filoz�fia �s eszt�tika egyetlen utat l�t a mûv�szet elõtt: a m�r valaha l�trehozott t�rgyak, alkot�sok, s�m�k �j kombin�ci�inak l�trehoz�s�t. Ez ugyan csak j�t�k a darabk�kkal, de l�tjogosults�ga vitathatatlan. Lynch elismerten, b�r nem biztos, hogy tudatosan posztmodernista rendezõ, �s a darabk�k ez esetben a szappanopera �s a bûn�gyi film szeletei, tal�lkoz�si pontjuk pedig a horrornak egy term�szetf�l�tti ki�gaz�sa, mely megteremti azt a k�ts�gek k�zti, ingov�nyos talajt, amin a befogad� 30 epiz�dot vagy t�bbet is k�pes v�giglav�rozni.