A Twin Peaks sz�let�se �s l�te

Tudnunk kell, hogy Lynch nem akarta forradalmas�tani a sorozatk�sz�t�st, esze �g�ban sem volt megbotr�nkoztatni, tulajdonk�ppen nem is tudta, hogy miben k�l�nb�zik az õ t�rt�net�k a t�bbitõl, hiszen szinte soha nem n�zett t�v�t. R�sz�rõl a m�diamûfajok feje tetej�re �ll�t�sa nem volt tudatos kamp�ny vagy t�mad�s a popularit�s egys�k�s�ga ellen. David Lynch egyszerûen �gy gondolkodik, minden filmj�ben ezt viszi v�szonra. Ez a tudatlans�g lehet az alapja az eg�sz Twin Peaks k�nnyeds�g�nek. Frost persze tudta, mit csin�l, hiszen õ nem a mozifilmes klikkhez tartozott; tiszt�ban volt vele, hogy folyamatosan a k�z�ns�g �s a t�v��llom�s tûrõk�pess�g�t tesztelik. Lynch �s Frost „szimbi�zis�b�l" egy addig nem l�tott l�ny sz�letett, a Twin Peaks c�mû sorozat, ami megbolygatta a n�zõk be�ll�totts�gait �s szinte t�meges õr�letet v�ltott ki p�r h�t alatt, kik�vetelve mag�nak �sszesen 30 epiz�dot a tervezett 8 helyett. Egy, a Variety c. �js�gban megjelent interj�ban Frost azt nyilatkozta, hogy b�r figyelmeztette a rendezõt a v�rhat� akad�lyokra, Lynch lelkesen �llt a t�v� kih�v�sai el�: r�vidfilmeket �rni p�nz�gyi korl�tok k�z�tt. Lynch szerint a telev�zi�ba �s a filmv�szonra k�sz�lõ munka k�z�tt a k�l�nbs�g minim�lis volt. �mb�r a belsõ jelenetek a szer�ny Los Angeles City Studios- n�l lettek felv�ve, a Twin Peaksben jelentõs sz�m� k�lsõ felv�tel is megjelenik (ezeket Snoqualmie-ben, Seattle-hez k�zel, Washington �llamban forgatt�k)(8). A st�di�-felv�teleken a szob�knak mennyezet�k van, ellent�tben a standard szappanoper�kban megszokott h�romfalas be-�ll�t�sokkal. Lynch szerint a t�v� szoba-m�diuma a t�bbsz�lam�s�ggal, hosszabb terjedelemmel kompenz�lja saj�t korl�tait, az epiz�dok folyama pedig egy szerkezetbeli szabads�gmodellt testes�t meg: a szerzõ kihagyhat, majd �jra felfedezhet szereplõket, t�rt�neti fonalakat. L�that�an elbûv�lte Lynchet az a lehetõs�g, hogy a sz�lakat soha nem kell elvarrni, el�g, ha ad helyett�k valami m�st. Ez pontosan egybev�g azzal az igyekezet�vel, hogy a titkokat megõrizze titkoknak.

Az elsõ r�szen kb. h�rom h�napig gondolkodtak, azt�n 21 nap alatt leforgatt�k azt a m�sf�l �r�s fel�t�st, ami akkor m�r Twin Peaks n�ven l�tezett. 1990. �prilis 8-a lett a m�dia-t�rt�neti d�tum, amikor a sorozat �tj�ra indult. Az amerikai ad�sok egy�rtelmû sikert hoztak mind a nagyk�z�ns�g, mind az �rtelmis�g k�reiben. B�r a 4. r�sz ut�n cs�kkent a n�zetts�g, (a felm�r�sek szerint az idõsebb koroszt�ly nem n�zte j� szemmel a m�rt�ktelen k�v�- �s pitefogyaszt�st, valamint azt, hogy a t�rt�net �loml�bakon halad, �s nem utols� sorban, hogy a kom�dia �sszekutyul�dik a trag�di�val), de a 18 �s 49 �v k�z�ttiek hûs�ges n�zõknek bizonyultak(9). A Twin Peaks vil�gk�r�li �tra indult: �tker�lt Eur�p�ba, ahol csak visszafogottabb sikereket aratott (legkev�sb� a franci�k lelkesedtek), valamint �zsi�ba, ahol a jap�nok minden addigit fel�lm�l� l�zba j�ttek tõle. Az �jfajta szerkezet rajong�kra lelt.

Horv�th Antal Bal�zs �gy foglalja �ssze Lynch�k �nt�rv�nyû szerkeszt�si m�dj�t: „a lekv�ros f�nkok" �s „finom kardig�nok" kontra brut�lis gyilkoss�g tematik�ba elõbb transzcendent�lis sz�l vegy�l, (Dale Cooper �lma a t�rp�rõl), azt�n minden �tcsap kom�di�ba �s horrorba, a v�g�llom�s pedig teljes absztrakci�, a m�gikus hagyom�nyb�l kiemelt beavat�s t�rt�nete"(10). B�r mindez j�csk�n leegyszerûs�tett v�za a sztorinak, �s vit�ba sz�lln�k a kom�dia beugr�s�nak pontj�val is(teszem ezt majd r�szletesen a Bizarr c�mû fejezetben); de a l�nyeg kitûnik ebbõl a p�r sz�b�l is, a k�zeg �s a cselekm�ny kettõss�ge, a misztikum �s az ir�nia, a f�lelem �s a nevet�s. M�g jav�ban zajlottak a Twin Peaks felv�telei, mikor Lynch p�r h�nap alatt leforgatta a Wild At Heart (Veszett a vil�g) c�mû mozifilmj�t. M�g a Twin Peaks enyhe arcul csap�sa a sematikus formul�kkal �s beidegzõd�sekkel dolgoz� amerikai popkult�r�nak, addig a Veszett a vil�g egyenesen szembek�p�se. Befejez�se ut�n Lynch visszat�rt a sorozathoz, rendezett, producerkedett, j�tszott, mellesleg rekl�mfilmeket �s klipeket forgatott, vide�n kiadta az 1. Ipari szimf�nia c�mû filmj�t, valamint producere volt a 13 r�szes Amerikai Kr�nik�k (American Chronicles) dokumentumsorozatnak is. Kultuszrendezõbõl igazi m�diaszem�lyis�gg� avanzs�lt. Felt�telezhetj�k, hogy a sorozat folyamat�ban val� r�szv�tele �talak�totta Lynch felfog�s�t, a m�dia szinte-mindenhat�s�g�nak megtapasztal�sa olyan �j hat�sokkal bomb�zta a rendezõt, hogy Dale Cooperrel egy�tt õ is �tesett a sorozat v�g�re egy kisebb �tl�nyeg�l�sen. Levetette a r� jellemzõ hol finoman ironikus, hol vaskosan temetõi humor�t, mely az atmoszf�r�n�l is jobban tapadt nev�hez. Idõk�zben elk�sz�lt h�rom munk�ja is ebbe az �j ir�nyba mutat ( Tûz, j�jj velem !, Hotelszoba, �tvesztõben).