Lynch

Ha m�r elfogadjuk, hogy a TP legink�bb Lynch�, akkor sz�t kell ejteni Lynch rendezõi elõ�let�rõl, mielõtt az �rdemi munk�ba kezden�nk. David Lynch monom�ni�s rendezõ, mondja Horv�th Antal Bal�zs(4), mert minden filmj�ben ugyanaz a hangulat kel �letre, hasonl� tematik�val. Mes�i gyakran archetipikus t�rt�netek, az emberi megtapasztal�s, a tud�s k�zel�be val� f�rkõz�s, a beavat�s miszt�riumj�t�kai. Hõsei megj�rj�k a s�t�ts�g legm�ly�t, a tûz k�zel�be jutnak, ahonnan �ltal�ban visszat�rnek ugyan, de a m�lt ott k�s�rt tov�bbi �let�kben. Lynch bonyolult szerkezeteket hoz l�tre, vonz�dik az absztrakci�hoz, �s a t�bbsz�r�s jelent�s-tartalomhoz. Ezen jegyei alapj�n pont alkalmatlannak k�ne �t�ln�nk egy telev�zi�s sorozat rendezõj�nek szerep�re, fõleg, ha megfigyelj�k elõzõ filmjeiben a elbesz�l�s meg�j�t�s�ra tett k�s�rleteit. [Itt meg kell jegyeznem, hogy Lynch a hollywoodi filk�sz�tõkh�z m�rten bizonyul csak „fenegyereknek" vagy „õr�lten mûv�szfilmesnek", ha megn�zz�k v�g�sait, filmi ritmus�t, a fesz�lts�gteremt�s eszk�zeit, ill. hogy a c�lja mindig elmondani egy t�rt�netet, akkor a konvenci�khoz igenis ragaszkod�, a hollywoodi s�m�kat felhaszn�l� rendezõh�z jutunk.] Miben m�s õ m�gis? Lynch mintha semmit nem csin�lna tudatosan, filmjei olyanok, mint utaz�sok a tudatalattiba, f�lelmek �s megfejthetetlen titkok k�z�. Mintha nem akarna soha semmit megmagyar�zni, csak elmondani, vonz�dik a titokhoz, a felfoghatatlanhoz. „Baromi vesz�lyes megmondani egy filmrõl, hogy micsoda. Ha t�l pontosan akarjuk meghat�rozni, nem marad helye a k�pzeletnek" - nyilatkozta a rendezõ p�r �vvel k�sõbb, a Lost Highways forgat�s�n(5). Ez a szellem a telev�zi�s elbesz�l�si technik�kkal �tv�zve vezetett el a Twin Peaksben is a sokat emlegetett Lynch-hangulat t�v�s v�ltozat�nak l�trej�tt�hez. Lynch valahol a hollywoodi filmez�s hat�rvid�kein mozog; maga is meglepõd�tt, mikor „eur�pai filmrendezõnek" titul�lt�k.

A Dûn�tõl a Tûz, j�jj velem!-ig, a Veszett a vil�gon �t Lynch szinte mindig szûknek �rezte a „kereskedelmi j�t�kfilmek" m�sf�l �r�s idõtartam�t, melyet igyekezett kiny�jtani, �gy val�s�ggal beleszeretett a gondolatba, hogy egy �sszesen kb. 23 �r�s t�rt�netfolyamot k�sz�thet. �gy �rkezett meg teh�t arra a pontra, ahol belev�gott a Twin Peaks elk�sz�t�s�be. De honnan indult?

Lynch elsõ, filmv�szonra vet�tett alkot�sa, a Six Figures Get Sick (Hat figura �klendezik), 1976-ban k�pzõmûv�sz hallgat� kor�ban k�sz�lt, �s k�l�n�s, nyomaszt� alkot�s. Ezt k�vette a n�gyperces Alphabet (�b�c�), egy anim�ci�s tr�kk�ket is felhaszn�l� kisfilm. Az elsõ narrat�v munk�ja a harmincn�gy perces Grandmother, (Nagymama), melynek k�zponti figur�ja egy kisfi�, akit �gybavizel�se miatt rendszeresen vernek. H�zuk padl�s�n egy �gyra magot �ltet, amibõl kinõ egy �regasszony. �sszebar�tkoznak, de a „nagymama" megbetegszik �s meghal. Ezzel az alkot�ssal Lynch r�tal�lt igazi hangj�ra �s k�zeg�re, a filmnyelvre. Nyomaszt� �s transzcendent�lis elemekkel �tszõtt, fesz�lten vibr�l� atmoszf�r�t teremtett m�r ez a munk�ja is, ak�rcsak k�sõbbi alkot�sai: az agy helyett ink�bb az �rz�kekre, gyomorra, sz�vre hatnak. Elsõ nagyfilmje, az Eraserhead (Rad�rfej)egy sz�vszor�t� r�m�lom, radik�lisan el�nk t�rul� szenved�st�rt�net, minim�lis cselekm�nyû po�zis az �letet ural� f�lelmek idõtlens�g�rõl. Sz�mos, k�sõbb �lland�sul� mot�vum bukkan fel ebben az alapmûben, melyet k�sõbb a Twin Peaks is mag��nak tudhat: bizarr alakok, �lomjelenetek (melyekre a TP eg�sz misztik�ja �p�l), b�rsonyf�gg�ny�k �s �ll�l�mp�k stiliz�lj�k a teret, ak�rcsak k�sõbb a „Red Room"-ban. Ezt k�vetõen egy narrat�v filmet forgat, c�me The Elephant Man (Az elef�ntember), nyolc Oscarra jel�lt�k, meghozta Lynch sz�m�ra a sikert. Ezt k�vette egy sikertelen v�llalkoz�s, a Dûne filmrevitele, mely zseni�lis kudarc volt. A Blue Velvet (K�k b�rsony) m�r saj�t �tlet�bõl k�sz�lhetett el, a helysz�n egy fakitermel�sre szakosodott kisv�ros(ld. Twin Peaks), ahol egy fiatalember lev�gott f�let tal�l a gyepen. Ezzel elindul a h�tt�rben megb�v� bûn �s titok kit�remked�se a csendes kisv�rosi lepel al�l. Lynch m�r ebben a mûv�ben hozz�fogott a popul�ris mûfajok nagyvonal� szint�zis�hez.

A k�k b�rsony a felsz�nen thriller, vagy annak karikat�r�ja, egy r�teggel beljebb nevelõd�si t�rt�net, utaz�s a borzalom univerzum�ba. A K�k b�rsony azonnal hatott, kisebb botr�nyt kavart �s vil�goss� tette Lynch fontos szerep�t a nyolcvanas �vek amerikai filmmûv�szet�ben. Ezzel a munk�val kezdõd�tt el Lynch �s a komponista Badalamenti egy�ttmûk�d�se, �s a rendezõ m�sodik korszak�nak v�djegy�v� v�lt Badalamenti saj�tos zen�je. A szerzõ Lynch „sz�v�bõl kompon�lt"(6), �s elkezdõd�tt a k�z�s munka: Lynch �rta a sz�vegeket, Badalamenti a zen�t �s sz�letett vagy negyven dal elsõ nekifut�sra.

1986-ban tal�lkozott Lynch �s Mark Frost, aki a Hill Street Blues(7) vezetõ szerzõjek�nt v�vott ki elismer�st. Hamar megtal�lt�k a k�z�s hangnemet, megalap�tott�k a Lynch-Frost Productions t�rsas�got, mely a Twin Peakset �s a ki�br�nd�t� American Chronicles-nek nevezett dokumentumsorozatot Amerik�r�l, majd az On The Air c�mû produkci�t fogja legy�rtani. Egy�ttmûk�d�s�k elsõ, sikertelen idõszaka k�t, a st�di�kt�l visszadobott forgat�k�nyvet eredm�nyezett, majd egy tervezett tv-sorozat szinopszis�t ny�jtott�k be az NBC- nek. A v�lasz negat�v volt. Lynchnek t�madt az �tlete az idilli kisv�rosban elk�vetett gyilkoss�gr�l, ebbõl k�sz�tett�k el a Northern Passage (�Ny-i �tj�r�) c�mû pilotjukat, mire kiny�lt a p�nzeszs�k, nekil�thattak az �r�snak. De ez m�r jav�ban a Twin Peaks-t�rt�net r�sze.