A Twin Peaks-jelens�g

V�r�sbegy a fa�gon, erdõr�szlet, fa�ri�s, v�rosn�vt�bla, k�rfûr�sz a k�sz�rû alatt szikr�t vet, v�zes�s zuhog. K�zben titokzatos hangz�s�, de megnyerõen kellemes zene sz�l. Ron Garcia m�ly �s meleg t�nus� felv�telei kiemelik a hegyeket �s az est sz�neit. Kezdõdik a Twin Peaks elsõ r�sze. A v�r�sbegyre m�g a K�k b�rsonyb�l eml�kezhet�nk, amely ezzel a k�ppel �rt v�get. 30 epiz�d, mely telev�zi�s kulcsmûv� v�lt. Mûfaja a rendezõ, David Lynch elõzõ munk�ihoz k�pest kev�sb� fajs�lyos; t�meges ig�nyeket is kiel�g�tõ, a t�v�hez alkalmazkodott, �gy popul�risabb. A Twin Peaks interm�di�lis mûv� kerekedett, a telev�zi�s sikerek k�zben �s ut�n az alkot�k megpr�b�lkoztak a vide�val (Eur�p�ban terjesztettek videofilmen egy k�t�r�s filmv�ltozatot), a mozifilmmel(1) �s az irodalommal ( 2 k�nyvet is kiadtak, felt�rva vel�k a k�t kulcsfigura m�ltj�t: Dale Cooper eml�kiratai(2) eg�szen a gyermek�vekig ny�lnak vissza; Laura Palmer titkos napl�ja(3) pedig leleplezi a l�ny „elõ�let�t", melynek r�sze az a meggyõzõd�se is, hogy egy Bob nevû gonosz szellem lakozik benne). Ezek a kiadv�nyok, filmek nem tartoznak a t�rt�net fõ vonal�hoz. A Twin Peaks n�lk�l�k is �l �s virul, zs�fol�sig t�mi a rendelkez�s�re �ll� teret, azt�n mindent a feje tetej�re �ll�t.

�s hogy kinek k�sz�nhetj�k mindezt? Erre egy v�lasz l�tezik: David Lynchnek.

Tal�n nem egy�rtelmû elsõre, hogy mennyire tulajdon�that� a Twin Peaks Lynchnek, hiszen a 30-b�l mind�ssze hatot rendezett (az omin�zus 1., azt�n a 2., 8., 9., 14., valamint az utols�, l�tv�nyban �s dramaturgi�j�ban is legszokatlanabb r�szt). M�gis elperelhetetlen tõle az alkot�s, mert producerk�nt, t�rsszerzõk�nt �s sz�n�szk�nt is v�gigk�s�rte a Twin Peaks minden mozzanat�t. Õ volt a karnagya egy v�logatott zenekarnak, melyben a 9 �r� �s 14 rendezõ mellett sz�mtalan k�zremûk�dõ dolgozott az eredm�ny�rt. Hogy m�gis m�rt �rjuk az alkot�st egy�rtelmûen D. Lynch neve al�, arra a k�vetkezõkben pr�b�ln�k meg v�laszt tal�lni. A legk�zenfekvõbb felelet: ebben a sorozatban a k�ptelen t�rt�net megtal�lta azt az embert, aki rendezõi �s mûv�szi �rz�kenys�g�vel mûfajt teremtett �ltala: a szerzõi sorozatot. M�r m�s, a filmmûv�szetben elismert rendezõk is k�s�rleteztek elõtte az �tlettel (Fassbinder: Berlin, Alexanderplatz, Kieslowski: T�zparan-csolat), de a k�z�ns�gsiker elmaradt.

Lynchnek viszont ott volt Mark Frost, egy eredeti t�v�s �r�, aki �t tudta hangolni a rendezõ elk�pzel�seit a moziv�szonr�l a k�pernyõre. Az �j�t�s abban �llt, hogy Lynch val�j�ban mozit csin�lt, nem is akart m�st; a m�sf�l�r�s pilot forgat�s�n senkinek sem tûnhetett fel, hogy nem mozifilmet k�sz�tenek. A Twin Peaks r�ad�sul �sszef�gg�sbe hozhat� a K�k b�rsonnyal, Lynch elõzõ filmj�vel. Tematik�j�ban szinte azonos, csak itt a kertv�rosb�l kisv�ros lett, �s az ironiz�l� attitûd mellett felbukkannak sz�rre�lis �lomjelenetek, v�szj�sl� l�tom�sok is.

Tal�n �gy gyõzõdhet�nk meg legink�bb a sorozat �s Lynch elv�laszthatatlans�g�r�l, ha �sszevetj�k, hogy mit akar elmondani (�s hogyan) a Twin Peaks, illetve, hogy mit mondott el Lynch m�r elõtte is, vagy fog elmondani a sorozat ut�n sz�letett rendez�seiben. A Twin Peaks �sszegz�se lecsupasz�tva: egy l�tsz�lag csendes �s b�k�s kisv�rosban szinte mindenki v�tkezik a t�rv�ny vagy az erk�lcs ellen, mindenki m�st szeret, mint akivel �l / �s nem mondott m�st a K�k b�rsony sem, melyben szint�n lehullt a lepel a h�tk�znapok felsz�nes hazugs�gair�l. Mindezt mindk�t esetben az ir�nia eszk�z�vel �br�zolja, kinevetve �s nevettetve. A Twin Peaksben folyton ott bujk�l a Gonosz, aki kihaszn�lja a gyarl�s�got �s a f�lelmet / kisz�m�thatatlan, sz�rre�lis, f�lelmetes, ak�rcsak k�sõbb a Lost Highway-ben.

Egy�rtelmûen Lynch �r�k k�rd�sk�re fogalmaz�dik meg a sorozatban: a norm�lis �let vissz�ss�gai �s a m�g�tte rejlõ borzalom.