The Elephant Man

[Az elef�ntember]

A nyolcvanas �vek eleje �ta David Lynchet mindenki csak �gy ismeri, mint az embert, aki visszautas�totta A Jedi visszat�r rendez�s�t. A Twin Peaks, a K�k b�rsony �s a Mulholland Drive alkot�j�nak eme d�nt�s�t m�gsem ball�p�sk�nt kell sz�mon tartanunk, hiszen �rvel�se t�bb mint tanuls�gos: az�rt nem v�llalta a Star Wars akkori harmadik epiz�dj�t, mert att�l tartott, hogy a k�sz m� sokkal ink�bb Lucas v�zi�ja, mintsem a saj�tja lenne.

Lynch (aki mellesleg egy napon sz�letett Fellinivel) az 1977-es Rad�rfej c�m� siker�vel h�vta fel mag�ra Mel Brooks figyelm�t, aki nem sokkal k�s�bb felaj�nlotta neki Az elef�ntember rendez�i sz�k�t. (A st�blist�r�l k�s�bb leker�lt Brooks neve, mivel a producer nem akarta, hogy a k�z�ns�g a filmet legh�resebb munk�ihoz hasonl�an kom�di�nak v�lje.)

Az elef�ntember igaz t�rt�netet dolgoz fel. K�z�ppontj�ban az a Dr. Frederick Treves �ll (1853-1923), aki az 1880-as �vekben egy olcs� v�s�ri mutatv�nyos sz�rnysz�l�ttjei k�z�tt felfedezte az elef�ntembert, �s felvette betegei k�z� a londoni k�rh�zba. A forgat�k�nyv az � eml�kiratai alapj�n k�sz�lt, a t�rt�net teh�t nem Bernard Pomerance sz�ndarabj�ra vagy Christine Sparks reg�ny�re �p�l. Az elef�ntember val�di neve egy�bk�nt Joseph Merrick. A filmben ugyan Johnnak h�vj�k, s�t, maga Sir Treves is ut�bbik�nt hivatkozik r� �r�saiban, �m az eredeti k�ziratb�l kider�l, hogy a doktor eredetileg helyes nevet haszn�lt, csak k�s�bb – ismeretlen okb�l kifoly�lag – �th�zta a Josephet, Johnt �rva hely�re.

John (pontosabban Joseph) Merrick �desanyj�t n�gyh�napos terhesen leteperte egy vad elef�nt valahol Afrik�ban, gyermeke �gy komoly torzul�sokkal j�tt vil�gra 1862-ben. Kopony�ja �ri�sira duzzadt, gerince teljesen ferde, elcs�kev�nyesedett pataszer� jobb keze haszn�lhatatlan, test�t daganatok, kit�remked�sek �s petyh�dt b�r bor�totta. Megjelen�se miatt kapta teh�t az elef�ntember nevet. Gondoz�ja ketrecben tartotta, verte – a vil�g legsz�rny�bb teremtm�nyek�nt tartott�k sz�mon.

H�szesztend�s kor�ban ker�lt Treves doktor sz�rnyai al�, aki el�sz�r orvosi szenz�ci�t l�tott a sanyar� sors�, �rtelmi fogyat�kosnak is v�lt fiatalemberben, k�s�bb azonban a lelki g�tl�sokat feloldva siker�lt visszaadnia sz�m�ra valamit, amit az �vek sor�n elvettek t�le. Joseph Merrick 1890-ben halt meg az otthonak�nt berendezett k�rh�zi szob�ban.

David Lynch h�res arr�l, hogy filmjeinek b�torait gyakran � maga tervezi �s �p�ti. Eleinte az elef�ntember maszkj�t is saj�t kez�leg szerette volna csin�lni, �m annak neh�zs�gei miatt v�g�l letett terv�r�l. A c�mszerepet alak�t� John Hurt sminkj�nek elk�sz�t�se profik keze alatt is tizenk�t �r�t vett ig�nybe. Munk�juk olyannyira j�l siker�lt, hogy amikor a szakma megtudta, hogy az 53. Oscar- d�j�tad�n az akad�mia nem akarja k�l�nleges d�jjal kit�ntetni a sminkeseket (akkoriban m�g nem volt k�l�n kateg�ria erre), tiltakoz� levelet �rtak az illet�keseknek. Ugyan az akad�mia nem orvosolta a probl�m�t, a dolognak m�gis lett eredm�nye: egy �vvel k�s�bb megsz�letett a legjobb smink�rt j�r� Oscar-kateg�ria.

A film egy�bk�nt az 1981-es g�l�n nyolc kateg�ri�ban indult, de v�g�l nem kapott d�jat. Pedig David Lynch m�lt�nytalanul elhanyagolt alkot�sa tele van kimagasl� alak�t�sokkal, el�g csak Anthony Hopkins vagy John Gielgud nev�t eml�ten�nk. A naivan szentiment�lis t�rt�net gyenge pontjak�nt felr�hat� Lynch igen egyszer�csk�re siker�lt hat�smechanizmusa, �m ennek ellen�re is azt kell mondanunk: meglehet�sen sz�p filmr�l van sz�. John Morris sz�vbemarkol� v�gef�c�m-zen�je pedig az�ta is rendszeres vend�ge az Oscar- g�l�knak �s k�l�nb�z� filmt�rt�neti �ssze�ll�t�soknak.

Az alkot�s hat�s�ra jellemz�, hogy a fekete-feh�r produkci� mag�t Michael Jacksont is t�bb �zben megihlette (l�sd a szebb id�ket is meg�rt vil�gszt�r Leave Me Alone c�m� videoklipj�t, amelyben az �nekes az elef�ntember csontv�z�val t�ncol cirkuszi l�tv�nyoss�gk�nt, rabruh�ban). Jackson egy�bk�nt �ll�t�lag az elef�ntember csontv�z�t is megv�s�rolta, �s otthon�ban valahol az eredeti E.T. b�bu k�zel�ben �ll�totta ki. Megeml�tend� tov�bb�, hogy mintegy tizen�t �vvel k�s�bb k�sz�tett Morphine c�m� sz�m�ban a vil�gszt�r n�h�ny sz�vegr�szt is felhaszn�lt a film dial�gusaib�l… �s ha m�r a csemeg�kn�l tartunk, tov�bbi �rdekess�g, hogy az alkot�s szerepl�i k�z�tt tal�lkozhatunk egy bizonyos Frederick Treves-szel, aki azonban nem rokona az azonos nev� filmbeli doktornak.

A kiv�l� alkot�s Dolby Digital 5.1-ben sz�l. A k�p- �s hangmin�s�g teljes m�rt�kben megfelel az elv�r�soknak. A sztere�ban k�n�lt magyar szinkronba mind�ssze k�t apr�s�g miatt lehet belek�tni. El�sz�r is, a hangjukat k�lcs�nz� egyes sz�n�szeknek nem volt mindig vil�gos, hogy Frederick Treves vezet�knev�t „tr�vsz”-nek vagy „tr�visz”-nek kell ejteni… A m�sodik b�kken�t a c�mszerepl� szinkronhangj�nak (Barbinek P�ter) t�lzott �retts�ge jelenti, egy huszonegy esztend�s fiatalembernek ugyanis (m�g ha er�sen h�rghurutos is) semmik�ppen sem egy �tvenes �veit tapos� f�rfi hangj�n kellene megsz�lalnia.